2011. június 23., csütörtök

Már megint film....

A legújabb "lélekmozgató" filmem az Az ifjú Viktória királynő c. film.

Szörnyű, hogy mióta a barátommal/vőlegényemmel vagyok menthetetlen romatikussá váltam - persze próbálom titkolni, dehát ez az én blogom, szóval itt nem kell titkolóznom! :)

Szóval a film.
"Haldoklik IV. Vilmos angol király, és törvényes örököse nem lévén, az ifjú Viktória hercegnő a trón várományosa. Az alig tizennyolc éves lánynak nem volt boldog gyermekkora, poroszos nevelésben részesült, az anyja, Lehzen bárónő állandó ellenőrzés alatt tartotta. Anyja tanácsadója, Sir John Conroy megpróbálja rávenni, hogy írjon alá egy megállapodást, miszerint anyja lesz a régens, míg Viktória el nem éri a huszonöt éves kort. Ám Viktóriát kemény fából faragták, miután 1937-ben királynővé koronázzák, függetleníti magát az anyja befolyásától. Miközben kezébe veszi a birodalom irányítását, szíve az unokatestvéréért, Albert hercegért dobog."




Ez a film azért fogott meg leginkább, mert igaz történet. Mindenki hallott már Viktória királynőről szerintem, a leghosszabban uralkodó angol királynőről. Ha mégsem, akkor egy kis történelem:
"Alexandrina Viktória 1819május 24-én született a Kensington-palotában IV. Vilmosnak nem voltak törvényes gyermekei, így a kis Viktória a trón örököseként lépett elő. Állítólag mikor nevelőnőjétől, az imádott Louise Lehzen bárónőtől megtudta, hogy ő lesz Anglia következő uralkodója, azt mondta: „Nagyon jó leszek.”  A koronázást 1838június 28-án tartották. 
 A család szoros kapcsolatot ápolt a coburgi rokonokkal, így ismerte meg Viktória 1836-ban az unokatestvérét, és későbbi férjét, Albert herceget, akit szinte rögtön szimpatikusnak talált. Albert szorgalmas, poroszos mentalitású ember volt, érdekelte a tudomány és az irodalom. Rendszerető, alapos, de befelé forduló egyéniség volt, akit nehezen fogadott el az angol arisztokrácia. Albert nem kereste a kalandokat, a házasságában hűséges és elkötelezett férj volt, nem szeretett vadászni és nem ivott, így eléggé kilógott az angol úri társaságból. A pár 1840február 10-én házasodott össze, és ettől a naptól kezdve Viktória élete is gyökeresen megváltozott. Őrülten szerelmes volt a férjébe, és leste minden kívánságát. A nyugalmat kedvelő Albert leszoktatta Viktóriát a szüntelen bálokba járásról: ők ketten sokat ültek otthon, könyvekből olvastak fel, vagy sétáltak a parkban.


Viktória boldogságának egy váratlan csapás vetett véget: 1861december 14-én váratlanul elhunyt imádott férje, Albert. A királynő teljesen összetört, hónapokig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és ettől kezdve élete végéig gyászruhát hordott. Haláláig őrizte a férje emlékét, és rengeteget tett annak érdekében, hogy Albertet méltó módon megőrizze az angol emlékezet. Gyászruhás alakja szimbólummá vált, és még inkább hozzájárult a viktoriánus erkölcsök megszilárdulásához: szigorúan őrizte a férje emlékét. Kilenc gyermeke révén, akiket királyi vagy hercegi házakba házasított ki, Európa szinte valamennyi királyi családjával rokonságba került, ezért nevezték „Európa nagymamájának” is. A számtalan későbbi csapás (több gyermekének halála) ellenére is rendíthetetlenül tette a kötelességét.
1900-as évben azonban ereje rohamosan hanyatlott, végül 1901január 22-én halt meg agyvérzés következtében, temetése egy egész korszak záróakkordja volt."
Na hát ennyi lenne a történet, nekem nagyon tetszett, beteszek még pár képet, hátha kedvet hoz valakinek! 



És az igazi Viktória és Albert: 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése